Az agilitás és a krumplik esete
Agilis konferencián a Lechner Tudásközpont
Az AgiCont 2018. április 10-11-én harmadik alkalommal rendezte meg az IIR Hungary. A budapesti rendezvényen az agilis fejlesztés tapasztalatairól, legújabb trendjeiről tájékozódhattak a szakma képviselői, a Lechner Tudásközpontban zajló fejlesztésekről Both András beszélt.
Az AgiCon – Agile Conference kétnapos rendezvényén többek között az agilis transzformáció, a csapatépítés, a módszer kihívásai, tapasztalatai és tanulságai, a vállalati kultúra és az agilis módszerek összefüggései kerültek fókuszba.
Nem elég egy jó ötlet, az innovatív kezdeményezések sikeres megvalósításához elengedhetetlen a hatékony megközelítés és a megfelelő módszertan adaptálása a vállalati kultúrába. Ez a szemlélet nem csupán a piaci körülmények között, hanem a közigazgatási fejlesztések esetén is követendő és megvalósítható. Both András, a Lechner Tudásközpont infokommunikációs igazgatója az agilis tranzícióról, a módszertan alkalmazásának tapasztalatairól és eredményeiről beszélt a konferencia első napján. A szakértő prezentációjában kiemelte, hogy az agilitás bevezetése nem oldja meg egy csapásra a problémákat, az átállás egy hosszú és kihívásokkal teli folyamat. Az agilis szoftverfejlesztési módszerek közé tartozó scrumot a Lechner Tudásközpont 2016-ban vezette be, azonban nem a teljes szervezet, eleinte csupán egy, az egységes elektronikus közmű-nyilvántartási rendszert fejlesztő Flagship csapat tagjai vett részt a folyamatban. A kollégák részére szervezett, alapvető tudnivalókat ismertető képzéssel kezdődött meg a tranzíció. Ezt követően a megvalósításban résztvevő szakértőkkel és a menedzsmenttel, egymással párhuzamosan foglalkozott egy agilis coach. A szoftvertervezésben használt, veszteségek elkerülését célzó lean inception metódus bevezetését a scrum követte.
Miből áll a scrum? A munkafolyamatok alapegysége a sprint kéthetes periódus, ami alatt a csapat a termék egy működőképes kis részegységét létrehozza. Minden reggel egy stand uppal indítják a napot, ahol 15 percben összefoglalják az előző napi, és az aznapi feladataikat. A rendszeresen, megállás nélkül ismétlődő sprintek úgynevezett planinggel indulnak, ahol a product owner (PO) ismerteti a következő időszak feladatait. Arról azonban, hogy ebből mennyit tudnak egy futam alatt megvalósítani, már a csapattagok döntenek. A feladatok komplexitását planning pókerrel, vagyis kártyalapokra írt Fibonacci sorozat számaival (0, 1, 2, 3, 5, 8, 13) határozzák meg. A sprint záróeseménye a review, amikor a csapat bemutatja a megrendelőnek és a PO-nak az adott futam alatt elért eredményeket. Ezt az eseményt egy belsős értékelés követi, amely retrospektív névre hallgat. Ezeken a megbeszéléseken a csapattagok kiértékelik a legutóbbi sprint eredményeit, visszajelzéseket adnak, megbeszélik a felmerülő akadályokat és azt, hogy hogyan működhetnénk hatékonyabban.
Az előkészítésnek köszönhetően a módszer bevezetése nem húzódott el hosszú évekig, kevesebb mint 12 hónappal később nem csupán a résztvevők közötti kommunikáció és együttműködés lett hatékonyabb – ennek egyik példája a szakmai hangulatot jellemző boldog és szomorú „post-it krumplik” kiragasztása –, hanem a fejlesztés is termelékennyé vált. A fejlődés jól mérhető a kéthetenkénti sprintekkel, az ezekre érkező visszacsatolások pedig a folyamatos fejlesztést teszik lehetővé, hangsúlyozta Both András. A 2017 nyarára elkészült e-közmű rendszer informatikai sikere után a Lechnerben további két scrum csapat állt fel: a WillCodeForFood az ÉTDR, a Gyújtós csapat pedig az e-napló megújításán dolgozik.
A magyar közigazgatásban még nincs hagyománya az agilis módszertannak, így piaci szereplők és a külföldi példák felé egyaránt nyitni kell. Jó példa a többek között közigazgatási agilitással is foglalkozó amerikai U.S. Digital Service Agency, a technológia és a hardware mellett a módszertan szabályozására is kiemelt figyelmet fordít. A szakértőhiánnyal küzdő IT szektor számára a munkaerő megtartása is vonzó tényező, az agilis metódus bevezetése után egy évvel a 35%-os fluktuáció 4%-ra csökkent a Lechner Tudásközpontban.
A LED - Lechner Education a Lechner Tudásközpont előadássorozatának következő, május 8-i alkalmán a Lechner Tudásközpont szakértői bemutatják, hogyan is működik az agilis fejlesztés a gyakorlatban.
Fotó: Szikora Zsombor
